Továbbadni a hit örömét...
Püspökszentelés Esztergomban
A keresztre feszített és a feltámadott Üdvözítő szentképét vihették haza szeretteiknek mindazok, akik február 21-én délelőtt a magyar Sionon részt vettek Kiss-Rigó László és Udvardy György püspökké szentelésén. "Erő, szeretet, józanság" - olvasható az egyiken Kiss-Rigó László püspöki jelmondata a Timóteushoz írt levélből. A szentkép túloldalán M.S. mesternek a Megfeszítettet ábrázoló festménye látható. Udvardy György szentelési szentképe ugyanettől a festőtől a feltámadás jelenetét ábrázolja. A túloldalon a Filippi-levélből való püspöki jelmondat: "Jézus Krisztus az Úr!" A két kép és a jelmondatok a püspöki szolgálat küldetésének tömör megfogalmazását adják: hirdetni a megfeszített és feltámadott Üdvözítőt.

"Aki befogad egy gyermeket az én nevemben..."
II. János Pál pápa nagyböjti üzenete
Az idei nagyböjti üzenet mottója Szent Máté evangéliumának 18. fejezetéből való: "Aki befogad egy gyermeket az én nevemben, engem fogad be." Ez a mottó - írja a Szentatya - alkalmat kínál arra, hogy átgondoljuk a gyermekek helyzetét.

Európai kihívások
Elmélyülő nap - az ország közepén
Papi rekollekciót szervezett Bábel Balázs kalocsa- kecskeméti érsek egyházmegyéje és a szomszédos püspökségek lelkipásztorai számára február 21-én, a Lakitelki Népfőiskolán. Mintegy százan érkeztek - az ország déli és északi határa mellől is -, hogy meghallgassák Vladimir Filo rozsnyói koadjutor püspök és Semjén Zsolt országgyűlési képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökének előadását. A programba bekapcsolódott a Mindszenty-kollégium mintegy hatvan, felelős keresztényként közéleti szerepvállalásra készülő fiatal hallgatója is.

Ütközés helyett közlekedést...!
Konferencia az emberek közötti összhangért
A magyar fiatalok által alapított Oriens Egyesület és a Magyarországi Arab Közösség Egyesülete szervezésében Civilizációk összefogása vagy öszszecsapása címmel nemzetközi tudományos konferenciát tartottak február 19-20-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.

"Veszekedés" és szabad választások
Ahogy közeledik május elseje, EU-csatlakozásunk napja, Robert Schuman (1886-1963) Európáért című kötetét olvasgatom - immár ki tudja, hányadszor. A boldoggá avatás felé haladó nagy francia politikus, az európai közösség atyja, negyven évig vett részt a francia parlament munkájában. Egyesek talán úgy mondanák: "veszekedett". Valójában egy demokratikus parlamenti rendszerben vitázott, küzdött a különböző törekvésű pártokhoz tartozó, választott képviselők parlamentjében. A demokratikus parlament nem a szocializmusban kitenyésztett "Hazafias Népfronthoz" hasonlóan jön létre (úgy, hogy a politikusok összeülnek és megosztoznak a képviselői helyeken), hanem úgy, hogy a választópolgárok - megismerve az egyes pártok és jelöltek szándékait - az egyikre, a másikra vagy éppen a harmadikra szavaznak. A demokrácia legegyszerűbb meghatározása ugyanis Schuman szerint így hangzik: "A nép szolgálatában áll, és annak egyetértésével működik." A nép pedig éppen a választások alkalmával fejezi ki egyik vagy másik párttal és jelölttel az egyetértését.