A TIMÓTEUSHOZ ÍRT MÁSODIK LEVÉL, 4. fejezet

6 Az én véremet ugyanis nemsokára kiontják áldozatul, eltávozásom ideje közel van.

7 A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam.

8 Készen vár az igazság győzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki örömmel várja eljövetelét.

9 Siess, gyere mielőbb!

10 Démász ugyanis elhagyott a világ kedvéért, és Tesszalonikába ment, Kreszcensz meg Galáciába, Titusz meg Dalmáciába.

11 Csak Lukács van mellettem. Márkot is vedd magad mellé, és hozd el, jó szolgálatot tenne nekem.

12 Tichikuszt elküldtem Efezusba.

13 Köpenyemet Troászban hagytam, Karpusznál, ha jössz, hozd magaddal. A könyveket is, főleg a pergamentekercseket.

14 Alexander, a bronzműves sokat ártott nekem. Az Úr megfizet majd neki tettei szerint.

15 Te is óvakodj tőle, nagyon ellene szegül tanításunknak.

16 Első védekezésem alkalmával senki sem állt pártomra, mindenki cserbenhagyott. Ne számítson nekik bűnül!

17 Ám az Úr mellém állt, és erőt öntött belém, hogy befejezzem az evangélium hirdetését, s tudomást szerezzen róla minden pogány. Így megmenekültem az oroszlán torkából.

18 Az Úr ezután is megszabadít minden gonosz cselvetéstől és átment mennyei országába. Dicsőség neki mindörökké, Amen.