JÁNOS EVANGÉLIUM, 11. fejezet

1 Betániában, Máriának és nővérének, Mártának a falujában volt egy beteg, Lázár.

2 Ez a Mária kente meg az Urat olajjal és törölte meg a lábát a hajával. Az ő testvére, Lázár volt a beteg.

3 A nővérek megüzenték neki: "Uram, akit szeretsz, beteg."

4 Ennek hallatára Jézus azt mondta: "Ez a betegség nem okozza halálát, hanem Isten dicsőségére lesz, hogy megdicsőüljön általa az Isten Fia."

5 Jézus szerette Mártát, a nővérét (Máriát) és Lázárt.

6 Amikor meghallotta, hogy beteg, két napig még ott maradt, ahol volt,

7 s akkor szólt a tanítványoknak: "Menjünk vissza Júdeába!"

8 "Mester - felelték a tanítványok -, most akartak ott megkövezni a zsidók és újra odamész?"

9 Jézus így válaszolt: "Nem tizenkét órája van a napnak? Aki nappal jár, nem botlik meg, mert látja a világ világosságát.

10 Aki azonban éjszaka jár, megbotlik, mert nincs világossága."

11 Aztán így folytatta: "Barátunk, Lázár elaludt, de elmegyek és fölébresztem."

12 "Uram, ha alszik, akkor meggyógyul" - felelték a tanítványok.

13 Jézus Lázár haláláról beszélt, de ők azt hitték, hogy alvásáról beszélt.

14 Ezért Jézus világosan megmondta nekik: "Lázár meghalt.

15 Miattatok örülök, hogy nem voltam ott, hogy higgyetek. De most menjünk el hozzá!"

16 Tamás, akit melléknevén Didimusznak hívtak, így szólt a többi tanítványhoz: "Menjünk mi is, haljunk meg vele együtt!"

17 Amikor Jézus megérkezett, Lázár már négy napja a sírban volt.

18 Betánia Jeruzsálem közelében feküdt, mintegy tizenöt stádiumnyira.

19 Ezért a zsidók közül sokan elmentek Mártához és Máriához, hogy testvérük miatt vigasztalják őket.

20 Amikor Márta meghallotta, hogy Jézus közeledik, eléje sietett, Mária pedig otthon maradt.

21 "Uram - szólította meg Márta Jézust -, ha itt lettél volna, nem halt volna meg testvérem.

22 De most is tudom, hogy bármit kérsz az Istentől, megadja neked."

23 Jézus megnyugtatta: "Feltámad testvéred."

24 "Tudom, hogy feltámad - mondta Márta -, majd a feltámadáskor, az utolsó napon."

25 Jézus így folytatta: "Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hisz bennem, még ha meghal is, élni fog.

26 Az, aki úgy él, hogy hisz bennem, nem hal meg örökre. Hiszed ezt?"

27 "Igen, Uram - felelte -, hiszem, hogy Te vagy a Messiás, az Isten Fia, aki a világba jön."

28 E szavakkal elment és hívta nővérét, Máriát. Halkan szólt neki: "Itt a Mester és hívat."

29 Ennek hallatára (Mária) gyorsan fölkelt és odasietett hozzá.

30 Mert Jézus még nem ért le a faluba, hanem ott volt, ahol Mária találkozott vele.

31 Amikor a zsidók, akik ott maradtak vele a házban és vigasztalták, látták, hogy Mária gyorsan feláll és elsiet, utánamentek. Azt gondolták, hogy a sírhoz megy sírni.

32 Amikor Mária odaért, ahol Jézus volt, és meglátta, e szavakkal borult a lába elé: "Uram, ha itt lettél volna, nem halt volna meg testvérem."

33 Amikor látta, hogy sírnak, Jézus lelke mélyéig megrendült.

34 "Hova tettétek?" - kérdezte megindultan. "Gyere, Uram - felelték -, és nézd meg!"

35 Jézus könnyekre fakadt.

36 Erre a zsidók megjegyezték: "Nézzétek, mennyire szerette!"

37 Némelyek azonban így vélekedtek: "Ha a vaknak vissza tudta adni a szeme világát, azt nem tudta volna megakadályozni, hogy ne haljon meg?"

38 Jézus szíve mélyéig megrendült, s odament a sírhoz, amely egy kővel eltorlaszolt barlang volt.

39 "Hengerítsétek el a követ!" - szólt Jézus. De Márta, az elhunyt nővére tiltakozott: "Uram, már szaga van, hiszen negyednapos."

40 Jézus így felelt: "Nemde azt mondtam: ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét?"

41 Erre elhengerítették a követ, Jézus pedig az égre emelte tekintetét és így imádkozott: "Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál.

42 Tudom, hogy mindig meghallgatsz. Csak a köröttem álló nép miatt mondtam, hogy higgyék: te küldtél engem."

43 E szavak után hangosan beszólt: "Lázár, jöjj ki!"

44 S a halott kijött. Lába és keze be volt pólyázva, az arcát meg kendő födte. Jézus szólt nekik: "Oldjátok fel, hogy tudjon járni."