16. Az Uláj felől pedig emberi hangot hallottam, amint szólt: "Gábriel, magyarázd meg neki a látomást!"

17 Erre odajött, ahol álltam. Amint közeledett, olyan rémület vett rajtam erőt, hogy elvágódtam. Megszólított: "Értsd meg, emberfia, hogy a végső időkre vonatkozik a látomás."

18 Míg beszélt hozzám, mély kábulatban hevertem arccal a földön. De ő megfogott, és fölsegített.

19 Aztán így szólt hozzám: "Nézd, tudtodra adom, mi történik a harag végső idején, amikor véget ér a kiszabott idő.

20 Az a kétszarvú kos, amelyet láttál: a médek és a perzsák királya,

21 a kecskebak pedig Javan királya. A nagy szarv, amely a szeme közt van: az első király.

22 Az, hogy összetört és négyen léptek a helyébe (azt jelenti): négy ország keletkezik népéből, de nem lesz olyan erejük, mint neki.

23 Uralmuk végén, amikor teljessé válik a gonoszság, egy ravasz és cselszövő király támad.

24 Nagy hatalma lesz, bár nem a maga erejéből. Hallatlan módon pusztít, és sikerrel jár a vállalkozása. Irtja a hatalmasokat és a szentek népét.

25 Ravaszsága miatt sikerre viszi keze a cselszövést. Erre szíve felfuvalkodik, és minden lelkiismeretfurdalás nélkül sokakat megöl, sőt még a fejedelmek Fejedelmének is nekitámad. Akkor utoléri a vég, nem is kell hozzá emberi kéz.

26 Az estéről és a reggelről szóló látomás: való igazság. Mégis, őrizd meg a látomás titkát, mert hosszú évekre szól."