URUNK MEGJELENÉSE (VÍZKERESZT)

Manapság január 2. és 9. közötti vasárnapon üljük meg, de a liturgikus reformig január 6-án ünnepeltük. Az ünnep keleti eredetű, valószínüleg Alexandriából terjedt el. A Húsvét utáni második legrégibb ünnepünk, már a 4. században Rómában is ünnepelték. Ekkor az Úr születését nyugaton már december 25-én ünnepelték.

Az ünnep neve (Epiphania) két gondolatot egyesít: - keleten egy király, vagy nagy úr érkezését, nagy ünneplését, vagy kitüntetés osztogatását Theophániának, vagy Epiphániának (Isten megjelenésének) nevezték; - a keleti menyegzőhöz hasonlóan a “mennyek országát” is csak nagy ünnepléshez tudták hasonlítani.

A két gondolat egyesítésével az Epiphánia ünnepén Krisztus, a király, az Isten bevonul városába, megünnepli mennyegzőjét jegyesével és naponta meghív és lakomán lát vendégül az Eucharisztiában. Az ünnep eredetileg háromnapos volt, közben a napkeleti bölcsek látogatásáról, Jézusnak a Jordánban történt megkeresztelkedéséről és a kánai menyegzőről emlékeztek meg, mert ezek a keresztségről, és az Oltáriszentségről szólnak.

Három előkelő és bölcs ember talán Bálám próféta jövendölése nyomán, de isteni sugallatra elindult megkeresni a zsidók megváltóját. A bölcsek számáról és nevükről a szentírás semmit sem mond. Az ajándékok száma alapján következtetik, hogy hárman voltak. Ezt már Szent Leó pápa feltételezte. A 9. században adták nekik a Gáspár, Menyhért, Boldizsár nevet. Vannak olyan koraközépkori ábrázolások, ahol négyen szerepelnek. 1164-ben Kölnbe kerültek az ereklyéik, a kölni dómban ma is látható művészi, középkori ereklyeszekrényük. A Szentírás bölcseknek nevezi őket, és csak a középkorban feltételezték róluk, hogy királyok, az adományok gazdagsága alapján, valamint a 71. zsoltár jövendölése alapján.

Az ajándékok jelentését különbözőképen értelmezték. Az arany a királyi hatalmat jelképezi. A tömjén a főpapot jelképezte nyugaton, keleten az anyának és gyermeknek szóló kellemes illatot jelentette. A mirha nyugaton Krisztus szenvedését és eltemetését jelezte, keleten a tejképzést segítő gyógyszernek értelmezték.

Ezen az ünnepen több szentelménnyel is találkozunk:

A vízszentelés az ősi keresztelési szokásra emlékeztet.

Ma is megmaradt a szokás, hogy a szentelt vízből hazavisznek a hívek.

Lakásszentelés szokásos ezekben a napokban.

Ekkor írják fel az ajtó fölé a királyok nevének kezdőbetüit és az évszámot:

19 G. M. B. 98

Eredetileg a három betü jelentése: Christus Mansionem Benedicat = Krisztus áldja meg e hajlékot

Gondolat:

Jézus, királyunk és testvérünk jelenvaló és vendégségére hív!

Olvasmányok: Iz 60, 1-6; Ef 3, 2-3.5-6; Mt 2, 1-12

Irodalom: BL1306; C460; F106; I33; L268; M142

Vízkeresztre SzVU énekek: 42 43 44 45 46