Egyszer egy bőbeszédű asszony kérte Szent Vince tanácsát házsártos, veszekedős

férje ügyében.

- Drága lelkiatyám, alighanem van szered veszekedő férjek ellen. Hiszen le tudod

csöndesíteni a haragvó embereket. Mindennap összeszólalkozunk, férjem néha egész

nap kiabál, morog.

- Ennek ellenszere a békesség. -mondta Vince- Megteremtenetek azonban ezt

Nektek kell. Van azonban egy csodaszerem. A kolostorunk kapusától kérj egy korsó vizet

a kutunkból. Aztán amikor a férjed hazajön, igyál a vízből egy kortyot, de ne nyeld le,

tartsd a szádban ameddig csak tudod.

Az asszony mindent pontosan megtartott Vince atya tanácsa szerint. Férje egy ideig

morgott, heveskedett. Mivel azonban az asszony hallgatott, megunta, hogy egymagában

beszéljen. Így aztán apránként elhagyta a zsörtölődést, morgolódást. Az asszony örömmel

újságolta tanácsadójának:

- Valóban csodát művelt a kolostori víz. Szent a béke nálunk.

- Látod, ilyen csodát nem a víz művel, hanem a türelem és a hallgatás -válaszolta

Szent Vince.

Azóta él Valencia környékén a szólás: "Igyál egy kortyot Szent Vince vizéből!"