A II. kötet előszava

A Szentek élete 1984-ben két kiadásban is megjelent kötete a liturgikus kalendárium szentjeit mutatta be. Azokat a világszerte, illetve csak Magyarországon ünnepelt szenteket, akikről a szentmisében és a zsolozsmában emlékezünk meg. A jelen, második kötetnek tekinthető gyűjtemény szerves kiegészítője az elsőnek, mert a külföldön egy-egy országban vagy egy-egy szerzetesrendben tisztelt szentek közül a jelentősebbeket válogattuk össze. A két kötet összetartozását az elsőre való hivatkozások is jelzik.

Ha valaki összeveti az első kötetben megadott irodalommal e két kötetet, tanulságos megállapításokra juthat. Észreveheti például, hogy mennyire sajátosan látja minden nemzedék a szenteket is, s amennyire tökéletlen és töredékes egy-egy látásmód -- még ha megjelenése pillanatában a legmodernebb is --, annyira kiegészítik egymást. Mert ha a múlt századi gyűjteményeket olvassuk, hiányolhatjuk a történeti adatokat, ellenben gondos lélekrajzokat és erény-példaképeket találunk bennük. A jelen gyűjtemény olvasásakor felmerülhet a kérdés, vajon az éppen szóban forgó szentet tulajdonképpen miért avatták szentté, viszont megközelítőleg teljes történeti adatsort és az életrajzok többségében történeti korképet is kapunk. Amennyire az erény-példaképet bemutató szemlélet nem tartotta fontosnak a történetiséget, annyira hagyja háttérben a történeti szemlélet a szentek hősiességét.

A kötet anyagának forrásai a Die Heiligen in ihrer Zeit I--II (Kiadta Peter Manns, 1967, Mainz), a Bibliotheca Sanctorum I--XII (Róma, 1961-- 69), az Acta Sanctorum és az első kötet végén megadott magyar források.

Az első kötetben sajnálatos módon kétszer van szó ifjabb Szent Jakab apostolról. Azt helyesbítve július 25-én az idősebb Jakab apostol életét közöljük.

E kötet több, mint 240 életrajzot tartalmaz naptári sorrendben. A két kötet szinte minden napra kínál legalább egy szentet, a hivatkozásokkal pedig bemutatja az Egyház összetartozását.

A válogatásnál jelentős szempont volt a világegyház egészének megjelenítése, szemben az első kötettel, amelyben főként európaiak kaptak helyet. Most a Távol-Kelet éppúgy képviselve van, mint az ókori Afrika, vagy a középkori Anglia és Írország.


Vissza a főoldalra