Pápai üzenet az analfabetizációs napra
Vatikán: A szentatya üzenetet küldött az UNESCO főigazgatójához, Federico Mayorhoz, az analfabetizációs világnap alkalmából, amelyet szeptember 8-án tartanak az UNESCO kezdeményezésére. A pápa levelében hangsúlyozza a pedagógusok szerepének fontosságát, akik a világ minden részén állhatatosan és hatékonyan a gyermekek, fiatalok és felnőttek képzésén fáradoznak. Fontos, hogy értékeljük és elismerjük munkájukat, hogy érezzék megbecsülésünket és ez adjon nekik erősítést hivatásuk gyakorlásához: tehát ahhoz, hogy átadják a tudást, az alapvető értékeket és az élet értelmének indítékait. Az iskola pedig teremtsen olyan környezetet, amelyben a gyermek úgy érzi, elfogadják, bármilyen társadalmi környezetből származik is. Fordítson megkülönböztetett figyelmet a szegények, az erőszak és a háború áldozatai, a menekülő vagy kitelepített gyermekek felé. Az iskolának megfelelő pedagógiával figyelemmel kell lennie a helyi kultúrákra, fel kell ismernie a tehetséget, és azoknak a gyermekeknek a gondjait is fel kell vállalnia, akik valamilyen ok miatt nem képesek beilleszkedni az iskola rendszerébe. VR/MK
Glemp bíboros szentmiséje Szibériában
Irkutszk: Josef Glemp bíboros, érsek, Lengyelország prímása vasárnap ünnepi szentmisét mutatott be az irkutszki új székesegyház telephelyén. A Bajkál-tó partján fekvő városban építik fel ugyanis a nemrég felállított Kelet-szibériai Apostoli Adminisztratúra székesegyházát. A négymillió négyzetkilométer nagyságú országrész 16 millió lakosából 30 ezren katolikusok, többségében lengyel származásúak, akiket még a cári időkben deportáltak ilyen távolra hazájuktól. VR/MK
Sarutlan karmeliták kongresszusa Bejrútban
Bejrút: A sarutlan karmeliták a libanoni fővárosban tartják nemzetközi kongresszusukat szeptember 9-16. között. A találkozót, amely a formáció témájával foglalkozik, P. Camilo Maccise, a rend legfőbb elöljárója nyitja meg. A világ 73 országában jelenlévő sarutlan karmeliták képviseletében 62 szerzetes arról folytat megbeszélést, hogy a harmadik évezred küszöbén hogyan újítsák meg a karmelita képzést az egyház és a világ jobb szolgálata érdekében. Maccise atya megnyitó beszédének címe: "Formáció a Kármelben: egyházi és kulturális valóság." Szükséges, hogy a minden földrészen jelenlévő rend ismerje az egyes kulturális valóságokat, hogy jobban megélhesse küldetését a különféle kulturális környezetekben. A kongresszuson elhangzó második előadás a formációt mint folyamatot és kihívást elemzi. Mivel a képzés állandó folyamat, ezért a sarutlan karmelitáknak olyan képzést kell biztosítani, hogy válaszolni tudjanak az egyház és a világ szükségleteire, napjaink kihívásaira. A harmadik előadás azt hangsúlyozza, hogy egyre élőbbé kell tenni a karmeliták Nagy Szent Teréztől kapott lelki örökségét. Az egyhetes bejrúti kongresszuson a felszólalásokon kívül tanúságtételek hangzanak el a világ különböző részein tevékenykedő sarutlan karmeliták részéről, majd a megbeszéléseket tanulmányi csoportokban folytatják, hogy kidolgozhassák a nemzetközi kongresszus záróközleményét. VR/MK
A PÁPA ELMÉLKEDÉSE
A megtérésről és a bűnbocsánatról
Vatikán: Az általános kihallgatás során II. János Pál pápa katekézisében a megtérés értelmét mélyítette el: arról elmélkedett, hogy mi a bűnök bocsánatának jelentése, amelyet Krisztus kínált fel az embereknek az egyház szentségi közvetítése révén. Az Ószövetség részletesen kifejti Isten bocsánatának üzenetét, amely az Újszövetségben nyeri el a maga teljességét. Az egyház így vallja meg erre vonatkozó hitét a Credóban: hiszem a bűnök bocsánatát.
Az Újszövetség különféle kifejezésekkel szól a bűnök bocsánatáról. Isten "megbocsátja", "eltörli", "háta mögé veti" a vétkeket, "megbocsát minden bűnt és meggyógyít minden gyöngeséget", "nem bűneink szerint bánik velünk és nem vétkeink szerint fizet vissza... ahogy az apa megkönyörül fiain, úgy könyörül az Úr azokon, akik félik őt." Isten készsége a bűnbocsánatra azonban nem kisebbíti az ember felelősségét és azt, hogy állandóan szüksége van a megtérésre. De, amint Ezekiel próféta hangsúlyozza: ha a bűnös szakít minden bűnével, Isten elfelejti gonoszságait és élni fog.
Az Újszövetségben Isten bocsánata Jézus szavain és tettein keresztül nyilvánul meg. Jézus, amikor megbocsátja a bűnöket, felfedi az irgalmas Atya Isten arcát. Ellentétben egyes vallási irányzatokkal, amelyeket a bűnösökkel szembeni álszent szigorúság jellemzett, Jézus többször is kinyilvánítja, milyen nagy az Atya irgalma minden gyermeke iránt. Ennek a kinyilatkoztatásnak a csúcsa a tékozló fiú példabeszéde, amelyet azonban inkább az irgalmas atya példabeszédének kellene nevezni. Isten itt az emberi számításokkal éppen ellenkezőleg cselekszik, főleg ha figyelembe vesszük, hogy Jézus korában természetes volt, hogy a fiak az atya házában, szőlőjében dolgozzanak. Csak az apa halálakor osztoztak a rájuk hagyott örökségben. A tékozló fiú esetében azonban az apa, engedve kisebbik fia kérésének, elosztja vagyonát gyermekei között. A kisebbik fiú, amikor kikéri örökségét, majd azt kicsapongó életével eltékozolja, lemond a családi közösségről. Az atyai háztól való eltávolodás jól kifejezi a bűn értelmét, amelyet hálátlan lázadás jellemez és amely emberileg is fájdalmas következményekkel jár. A tékozló fiú választásával szemben az emberi értelem, amelyet fivére méltatlankodása is tükröz, szigorú büntetést javasolna a családba való teljes visszafogadás előtt. Az atya azonban, amikor messziről látja hazatérő fiát, meghatottan siet elébe szeretettel öleli magához és elrendeli, hogy mindenki örvendezzen elveszett fia megkerülésén. Még jobban megnyilvánul az apa irgalma, amikor idősebb fiát, aki szemrehányóan jogait követeli, szintén meghívja a közös örömünnepre. A nagylelkű és ingyenes atya szeretete túlmutat a puszta törvényességen, az emberi igazságosságon és mind a két testvért arra szólítja fel, hogy ismét együtt foglaljanak helyet a közös asztalnál. A pápa rámutatott: a megbocsátás nemcsak azt jelenti, hogy az atya ismét befogadja otthonába eltávozott fiát, hanem jelenti a helyreállított közösség örömét, a halálból az életre való föltámadást is. Az irgalmas Atya, aki magához öleli elveszett fiát, Isten Krisztus által kinyilatkoztatott végleges képmása. Isten mindenekelőtt Atya, aki kitárja áldó és irgalmas karját, örökös várakozásban, sohasem kényszerítve egyetlen gyermekét sem. Keze, egyidejűleg apai és anyai kéz, amely támaszt jelent, erőt ad, de vigasztal és simogat is. A példabeszéd irgalmas atyja magába foglalja az apaság és anyaság vonásait és túlmutat rajtuk. Az Atya Isten arcának és szívének e kinyilatkoztatása fényében érthetjük meg Jézus szavait, amely felborítja az emberi logikát: "... jobban örülnek a mennyben egy megtérő bűnösnek, mint kilencvenkilenc igaznak, akinek nincs szüksége megtérésre." A hazatérés misztériuma csodálatosan kifejezi az Atya és az emberiség, az irgalom és a nyomorúság találkozását egy olyan mindent körülvevő szeretetben, amely nemcsak az elveszett fiút, hanem az egész emberiséget átöleli. A lakomára szóló meghívás, amelyet az apa intéz idősebb fiához, a mennyei Atya buzdítása az emberi család minden tagja számára, hogy szintén gyakorolják az irgalmasságot. Isten atyaságának megtapasztalása azt jelenti, hogy elfogadjuk a testvériséget, mivel Isten mindenki Atyja, a bűnös testvéreké is. Jézus a példabeszédben nemcsak az Atyáról szól, hanem sejteti saját érzelmeit is. A farizeusokkal és írástudókkal szemben, akik azzal vádolják, hogy "a bűnösökkel társalog és velük eszik", a bűnösöket kedveli, akik bizalommal közelednek felé. Ezáltal kinyilatkoztatja küldetését, hogy azért jött, hogy felfedje az Atya irgalmát. Ez az irgalom tündöklik mindenekelőtt a Golgotán, Krisztus keresztáldozatában, amely kieszközölte számunkra a bűnök bocsánatát. VR/MK
VÁLTOZÁSOK AZ EGYHÁZMEGYÉKBEN
Szombathelyi Egyházmegye
Dispozíciók: (Folytatás) Dr. Szabó Gyula ny. plébános kinevezést kapott a Szombathely-Vasvári Székeskáptalan kanonokjává.
Dr. Beer Ferenc, Hencz György, esperesi kerület összevonása miatt felmentést kapott esperesi megbízatása alól.
Vöröss Ferenc köszönetnyilvánítás mellett felmentést kapott a székesegyházi esperesi kerület vezetése alól.
Orbán István plébános a Sárvár Alsó és Felső esperesi kerületbe esperesi,
Schneller János plébános Szombathely Alsó és Felső esperesi kerületbe esperesi kinevezést kapott.
Tibola Imre kanonok, plébános Vas megyei,
Stróber László plébános Zala megyei hitoktatási felügyelői kinevezést kapott.
Az egyes esperesi kerületek hitoktatási felelősévé a következő lelkipásztorok kaptak kinevezést:
Székesegyházi: Aigner Géza,
Szombathely Alsó és Felső: Kiss László,
Kőszegi: Miszori Zoltán, Körmendi: Császár István,
Szentgotthárd-Őrségi: Németh Zoltán,
Sárvár Alsó és Felső: Császár Gyula,
Jánosháza-Kemenesaljai: Dr. Koltai Jenő,
Vasvári: Burusán József,
Zalaegerszegi: Hencz Ernő,
Novai: Horváth I. Sándor,
Letenyei: Harangozó Vilmos,
Lenti: Kondákor Gyula.
Honti Imre plébános felmentést kapott a vépi plébánia vezetése alól és Pornóapáti oldallagos ellátása mellett nárai plébánosi kinevezést kapott.
P. Szántó János SVD saját kérésére felmentést kapott a vaskeresztesi plébánia vezetése alól és visszatért a kőszegi Missziósházba.
P. Szabó Alajos SVD P. Hirth Vilmos tartományfőnök hozzájárulásával kinevezést kapott a vaskeresztesi plébánia (Horvátlövő fília) plébánosává.
P. Baán Lajos SVD felmentés kapott a vámoscsaládi és a nicki plébániák vezetése alól és visszatért a kőszegi Missziósházba.
Görbe László soroksári káplán átvételre került az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéből és kinevezést kapott a vámoscsaládi plébániára, megbízatása a nicki plébániára is kiterjed.
Németh Tamás kőszegi káplán felmentést kapott korábbi megbízatása alól és megbízást kapott a vépi plébánia vezetésére.
Kálinger Roland pákai káplán felmentést kapott megbízatása alól és a zalaegerszegi Mária Magdolna plébániára került káplánnak.
Gaál Sándor zalaegerszegi káplán felmentést kapott beosztása alól és Kőszegre került káplánnak.
Bognár István újmisés Szentgotthárdra és Süle Márton Pákára került káplánnak.
Szuszpenzió: Bundics Antal a Központi Szeminárium volt vicerektora a felkínált dispozíciót nem fogadta el, sőt bejelentette a papságból való távozását is. Ezért megyésfőpásztora a papi renddel járó minden funkciójától eltiltotta. MK
Egri Főegyházmegye
Kinevezés: A szentatya pápai prelátussá nevezte ki Dr. Dolhai Lajos vicerektort, Valuch István c. apát, kanonokot, míg pápai káplán címet kapott Erdődy Imre sajóvámosi kanonok, plébános. Kanonoki címet kapott Székely Dénes Ózd I. plébánosa.
Erdélyi Péter a szögligeti plébániára kapott adminisztrátori kinevezést.
Veress Zoltán segédlelkész Jászárokszállásról Ózd I. plébániára nyert áthelyezést. MK
Vissza a főoldalra | Ugrás a lap tetejére
[© Minden jog fenntartva.]
Észrevételeit kérjük írja meg a wmaster [kukac] katolikus.hu címre.
Módosítva:
1999. 09. 10.