HAZAI HÍREK

Elhunyt Pataky Kornél ny. győri megyéspüspök

Győr: Október 6-án délelőtt, 78 éves korában váratlanul elhunyt Dr. Pataky Kornél nyugalmazott győri megyéspüspök.

Pataky Kornél 1920. március 11-én született Pesterzsébeten. Pappá szentelték 1944. április 30-án Budapesten. Hittudományi doktor. 1945-1948. között Szegedfelsőközponton a tanyavilágban volt segédlelkész. 1948-tól 1950-ig Szegeden gimnáziumi hittantanár. 1949-1957-ig Szegeden az egyházmegyei hivatalban püspöki titkár, házassági kötelékvédő, majd szentszéki jegyző. 1957-től 1974-ig püspöki irodaigazgató. Ebben az időszakban a Szentszéknél bíróként is szolgálatot teljesített. 1973-ban provikárius, 1974-ben püspöki helynök. Hamvas Endre csanádi püspök előterjesztésére Rómából XII. Pius pápától kapott 1958-ban székesegyházi kanonoki kinevezést. 1968 májusában Íjjas József püspök, csanádi apostoli kormányzó a szőregi apáti címmel tüntette ki. 1969 májusában Udvardy József püspök, apostoli kormányzó a csanádi székeskáptalan nagyprépostjává nevezte ki.

VI. Pál pápa 1975. január 7-én geg-i címzetes püspöki és győri apostoli kormányzóvá nevezte ki. Püspökké Budapesten a Szent István bazilikában szentelte Ijjas József kalocsai érsek, 1975. február 6-án. A győri egyházmegye kormányzását az év február 10-én vette át. Megyéspüspökké 1976. április 2-án nevezték ki. E tisztséget másfél évtizedig látta el, 1991. március 17-én vonult nyugállományba. Püspöki jelmondata: "Opere et veritate" (Tettel és igazsággal) volt. Pataky Kornél temetése október 15-én, csütörtökön a délelőtt 10 órakor kezdődő engesztelő szentmise után lesz a győri bazilika Könnyező Szűzanya szentélye alatti kriptájában. MK

KÉSZ vitaest: Az ezredvég egyház- és kultúrpolitikája hazánkban

Október 2-án pénteken este a fenti címmel rendeztek értelmiségi vitaestet a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének országos központjában (Adalbertinum, Előpatak u. 35.). A rendezvényen Ladocsi Gáspár tábori püspök és Csapody Miklós, a kerület országgyűlési képviselője (MDF) fejtették ki véleményüket a témában. MK

KÜLFÖLDI HÍREK

Lengyel püspökök pásztorlevele a pornográfia ellen

Varsó: Az új tanév megkezdése alkalmából a lengyel püspökök pásztorlevelet tettek közzé, hogy tiltakozzanak a pornográfia terjesztése ellen. Ironikus ellentmondásnak nevezik azt a jelenséget, hogy miközben a közvéleményt nagymértékben aggasztja a környezet, a természet, a levegő, a víz, a táplálék tisztasága, nem törődnek a szívek tisztaságával, amelyre pusztítóan hat a széles körben reklámozott erotika. A lengyel főpásztorok rámutatnak: napjaink bálványai lealacsonyítják az emberi méltóságot. Ezzel szemben a társadalomban fel kell ébreszteni a felelősség érzését az ember evilági és örök elrendeltetése iránt. A gyermekpornográfia a bizonyítéka annak, hogy milyen súlyos csapásról van szó írják a püspökök. Egyúttal sürgetik a hatóságokat, hogy nyilvánosan támogassák az iskolák és a családok pornográfia-ellenes erőfeszítéseit. A lengyel törvények szerint kétévi börtönbüntetéssel sújtható az a személy, aki pornográf anyagot terjeszt. VR/MK

Walter Kasper német püspök családliga létrehozását javasolja

Rottenburg-Stuttgart: Walter Kasper rottenburg-stuttgarti püspök vasárnap egy családliga létrehozását javasolta, amely legalább annyira fontos lenne, mint a munkavédelmi liga megalakítása. Kasper püspök arra buzdította a híveket, hogy újítsák meg a családról alkotott felfogásukat, valamint a vasárnapot tekintsék a pihenés és az ima napjának. A főpásztor beszédében foglalkozott még azzal a javaslattal, amelyet a baden-württembergi regionális parlament zöld csoportja nyújtott be és amely az iskolai hitoktatással párhuzamos és egyenértékű etika-oktatást kívánja bevezetni. Kasper püspök szerint a német katolikusok számos fontos etikai és erkölcsi témával kapcsolatban éppen azért nem nyilvánítanak véleményt, mert nem rendelkeznek vallási képzettséggel. VR/MK

A pápa fogadta a pallottinusok általános káptalanjának képviselőit

Vatikán: Kedden délelőtt II. János Pál pápa fogadta a pallottinusok általános káptalanjának 110 résztvevőjét. Az olasz Pallotti Szent Vince a XIX. század első felében alapította meg a Katolikus Apostolság Társaságát, mely fogadalmak nélküli, az evangéliumi tanácsokra azonban ígéretet tévő papok társasága. Jelenleg több mint 2000-en vannak szétszórtan a világon, alapítójukról pallottinusoknak nevezik őket. A Szentatya az általános káptalan résztvevőin keresztül üdvözletét küldte mindazoknak, akik az egyházban osztoznak Pallotti Szent Vince apostoli célkitűzéseiben, melyek a következők: katekézis, igehirdetés, népmissziók, katolikus sajtó terjesztése, lelkészi szolgálat kórházakban, iskolákban, kollégiumokban.

Káptalani megbeszélésük témájára, a hűségre utalva, a pápa hangsúlyozta: a hűség feltétele a hit A hit szerint élni annyit jelent, hogy életünket Krisztus életéhez igazítjuk, akiben megvalósul személyes méltóságunk teljessége. A Szentatya az egyház elismerését és köszönetét fejezte ki a pallottinusoknak a mai világ javára végzett értékes apostoli szolgálatukért. VR/MK

Az elvándorlásnak vannak pozitív oldalai is

Vatikán: Stephen Fumio Hamao érsek, az Elvándorlók és Útonlévők Pápai Tanácsának új elnöke hétfőn este a szinódus termében megnyitotta az Elvándorlókat és Útonlévőket gondozó lelkipásztorok IV. világkongresszusát. Hamao érsek, aki júniusban lett a Pápai Tanács elnöke, első nyilvános beszédében visszaemlékezett a Japánban, Yokohama érsekeként eltöltött 18 évre, amikor az emigránsok megsegítésével foglalkozó nemzetközi szervezetekben is vállalt tisztségeket. Hamao érsek kiemelte: világunkban a felgyorsult technikai fejlődéssel ellentétben áll az etnikai és politikai erőszak terjedése, ami arra kényszerít embertömegeket, hogy otthonukat elhagyva más országokba meneküljenek. Az elvándorlást azonban pozitívan is meg lehet ítélni, hiszen a különböző népcsoportok együttélése a nemzetek közötti megértés és együttműködés forrása lehet mondta az érsek. VR/MK

VÉLEMÉNYEK a KÉSZ-vitaesten

Az ateizmus utáni drámát éljük

Ladocsi Gáspár kifejtette: hazánkban a század eleje óta hangsúlyozzák a politikai élet vezető szereplői, hogy az állam és az egyház szétválasztása szükségszerű. Napjainkra viszont megérett a társadalom arra, hogy ne a szétválasztásra helyezzük a hangsúlyt, hanem az együttműködésre, az egész nemzet érdekében. Az állam és az egyház ugyanis nem tud egymás nélkül meglenni szögezte le a püspök.

A főpásztor előadásában három, századunkra és az ezredvégre egyaránt jellemző dolgot emelt ki: kapitalizmus, kommunizmus, konzumizmus. Utóbbit ironikusan az előző kettő "szintézisének" nevezte. Jellemző tünete az ezredvégnek az is, hogy mindent posztnak mondunk: posztkommunizmus, posztkapitalizmus, posztmodernizmus. Ladocsi Gáspár idézte ezzel kapcsolatban VI. Pál pápát, aki azt mondta egyszer: nem az ateizmus drámáját, hanem az ateizmus utáni drámát éljük. Az ateizmus romjait látjuk mindenben, politikában, gazdaságban, társadalomban. A századvég emberének a romeltakarítás jutott. Súlyos etikai kérdésekkel szembesülünk, például a környezetvédelem területén, amiket egyelőre nem tudunk megoldani. A kereszténység lényege, hogy egy ember visz egy mécsest, és átadja a lángját egy másiknak, de korunkban a romlás jelei mutatkoznak meg mindenütt. Súlyos probléma, hogy az ember önmaga titkos pusztítója lett, amit bizonyít az abortuszok magas száma is: évente 40 ezer gyermekkel születik kevesebb. A püspök tényként szólt arról, hogy a világ működése diszharmonikus, a különböző válságok hatása szerteágazó, szinte kényszerként nehezedik ránk. Fájó a szolidaritás, a szubszidiaritás hiánya, hiába figyelmeztet ezek fontosságára a pápa beszédeiben.

A lehetséges jövendőről a püspök elmondta: az Egyház szempontjából nézve a folyamatokat sok tekintetben olyan világban élünk, mint a XII. századi emberek, Szent Ferenc előtt. Akkoriban is rengeteget beszéltek a bölcs papok a megújulás szükségességéről, de sokáig hiányzott egy szikra, amely belobbantotta volna a lángot. S akkor egyszer csak jött valaki, nem a hivatalból, de olyan ember, aki sokat tett a hivatásért. Ma is sok a tehetséges egyházi ember, csak a Szent Ferenc-i egyéniség hiányzik egyelőre. Isten gazdagon megajándékozott bennünket ebben a században, Teréz anyát adta nekünk, seregnyi nagy pápát, de olyan személyiséget, aki a jövőbe lendítene bennünket, az Egyház profétikus karizmája tudna lenni, azt még nem.

Az új kormány kiemelt szerepet szán az egyházaknak

Csapody Miklós is hangsúlyozta: az állam és az egyház szétválasztásán már túlvagyunk. Leszögezte: ehelyett az Egyház és az élő társadalom, a nemzet szétválasztását kell minden erővel, akár törvényesen is megakadályozni. Az új hatalom arra törekszik, hogy együtt munkálkodjék az egyházakkal, az egész nemzet érdekében. Ennek egyik feltétele, hogy érvényesíteni kell az egyházakra vonatkozó törvényeket. Nem szabad tovább engedni, hogy a társadalom érdekében végzett szolgáltatásokhoz hiányozzanak a feltételek, a szükséges eszközök. Ezeket biztosítania kell a kormánynak. A képviselő külön hangsúlyozta: ő csak a történelmi egyházakat tekinti egyházaknak, mert azok őrzik a magyarság értékeit, míg a szekták többsége rombolja azokat.

Csapody kiemelte: ma már minden jogi feltétel adott ahhoz, hogy az egyházak szabadon gyakorolhassák hivatásukat, de rengeteg a visszahúzó erő is. Állóháború zajlik, mert bizonyos hangadó csoportok deviánsnak kiáltják ki azokat, akik biztosítani akarják, hogy az egyházak szabadon fejthessék ki tevékenységüket a nemzet érdekében. Azok vádolják a keresztényeket intoleranciával, akik maguk egyáltalán nem toleránsak a keresztény egyházakkal szemben. Az MDF képviselője szerint a szocializmus négy évtizede óriási pusztítást végzett az emberi lelkekben, de ezen most már felül kell emelkedni. Az új kormány alapvető feladatának tartja értékeink megmentését, továbbadását, s ebben kiemelt szerepet szán az egyházaknak. Ami biztató, hogy az utolsó négy év kitérője után a mostani kormány határozott szándéka, hogy véget vet az egyház és a társadalom szétszakításának. Ehhez megvan a megfelelő bázisa. A rendszerváltozás a vége felé jár, és ezen a téren is megtörténik fejezte be előadását Csapody Miklós, az MDF országggyűlési képviselője. MK