SZEMLE
HÍREK VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

Külföldi hírek

Beszámolnak a lapok (Magyar Hírlap: Orbán Viktor... szeptember 19., 1., Magyar Nemzet: II. János Pál fogadta... 1.,3., Napi Magyarország: Magyar köszönet... 1.,9., Népszabadság: A pápa és Orbán... 1.,3.o.) arról, hogy II. János Pál pápa castelgandolfói nyári rezidenciáján fogadta az olaszországi látogatáson tartózkodó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és kíséretét. A kormányfő a találkozót követően újságíróknak kijelentette: az új magyar kormány az állam és az egyház szétválasztása helyett sokkal inkább az állam és az egyház együttműködésére helyezi a hangsúlyt, azokat a pontokat keresve, ahol ez lehetséges az egész ország érdekében. Orbán elmondta: a katolikus egyházfő, hajlott kora és szemlátomást nem a legjobb fizikai állapota ellenére minden kérdésben felkészültnek mutatkozott, fogadókész volt az ő álláspontjára és érdemi eszmecserét folytattak. A pápa érdeklődött aziránt, hogy a kormányváltás után milyen politika jellemzi Magyarországot, főleg a külpolitikát, a kultúrpolitikát és az egyházakhoz fűződő kapcsolatokat illetően. Reményét fejezte ki, hogy betartják a magyar állam és a katolikus egyház tavaly júniusban aláírt megállapodását. A Szentatya megjegyezte: ez volt eddig a legfiatalabb miniszterelnök és a legöregebb pápa találkozója. A találkozón szó esett az átalakulási folyamat történelmi távlatokban mutatkozó nehézségeiről. Ezzel kapcsolatban a kormányfő méltatta a pápa személyes hozzájárulását a kelet-európai fordulathoz. "Nekünk, magyaroknak van köszönnivalónk, mert ugyan a Szentatya személyes közreműködése nélkül is létrejöttek volna a kelet-európai változások, de nem olyan gyorsan, mint ahogy lezajlottak" mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök a Vatikán részéről nem tapasztalt semmiféle bizalmatlanságot vagy kételyt személyével vagy kormányával szemben, sőt ilyesminek éppen az ellenkezőjét látja abban, hogy a Szentszék részéről tettek javaslatot a látogatásra. Nem volt mit eloszlatnia Magyarországgal kapcsolatban sem, a pápa kijelentette, hogy jó véleménnyel van a magyarokról. A Miniszterelnöki Sajtóiroda arról tájékoztatott, hogy Orbán Viktor és II. János Pál pápa találkozóján szó esett a magyar államalapítás és a kereszténység felvételének 1000 éves évfordulójáról, s a kormányfő az ünnepség apropóján magyarországi látogatásra hívta meg a Szentatyát.

A Magyar Hírlap (Orbán Viktort fogadja... szeptember 17., 4.o.) még a látogatás előtt arról írt, hogy várhatóan a magyar állam és az Apostoli Szentszék egyezményének a hazai törvényekben történő pontosabb megjelenítéséről tárgyal majd elsősorban a magyar kormányfő és a Szentatya. Veres András pápai prelátus, az MKPK titkára a lapnak elmondta: mindeddig semmiféle konkrét javaslat nem érkezett hozzájuk a kétoldalú tárgyalások elkezdéséről. A miniszterelnök vatikáni tárgyalásairól sem folytatott előzetes egyeztetést a magyar katolikus vezetőkkel.

A Magyar Hírlap (Kerékpártúrával ünneplik... szeptember 21., 15.o.) hírül adja, hogy 15 lengyel férfi 1600 kilométeres biciklizéssel akarja megünnepelni Karol Wojtyla pápává választásának 20. évfordulóját. Az amatőr kerékpárosok szeptember 20-án, szombaton délelőtt indultak a dél-lengyelországi Wadowice városból, a pápa szülővárosából, s egy hét alatt a Vatikánig akarnak eljutni. A csoport az indulás előtt szentmisén vett részt, majd virágokat helyezett el az egykori krakkói érsek szülőházánál. A tervek szerint szeptember 27-én vasárnap érkeznek meg a Vatikánba, s reményeik szerint magánkihallgatáson fogadja majd őket a Szentatya. Ismeretes, hogy Karol Wojtylát 1978. október 16-án választották pápává.

Szintén az MH (Jankowski atya... szeptember 22., 2.o.) közli, hogy Henryk Jankowski atya, Lech Walesa egykori gyóntatópapja "ismét botrányt kavart Lengyelországban." A lap emlékeztet rá: miután Jankowskit antiszemita prédikációi és nyilatkozatai miatt püspöke egy évre eltiltotta a prédikálástól, amiért "számos botrányt követve" egyik szentbeszédében tiltakozott az ellen, hogy zsidó kerüljön be a lengyel kormány tagjai közé. Jankowski atya, megkerülve e tilalmat, ismét politikai beszédet tartott templomában. A szertartás kezdete előtt, s nem a szószékről, hanem az oltár előtt állva szólt a hívekhez. Felszólította őket, hogy a közelgő önkormányzati választások előtt vegyenek részt a jelöltekkel szervezett találkozókon és ellenőrizzék azok származását, nehogy zsidók vagy oroszok kerülhessenek be az önkormányzati szervekbe.

Ugyanitt (Spanyol nem... szeptember 23., 3.o.) arról olvashatunk, hogy a spanyol parlament elutasította az ellenzéki pártok által benyújtott, az abortusztörvény liberalizálását célzó négy törvényjavaslat mindegyikét. A jelenlegi szabályozás szerint az abortusz megengedett erőszak, vagy a magzat károsodása esetében, valamint ha az anya egészsége veszélyben van. A Spanyol Szocialista Párt (PSOE) javaslata egy negyedik érvet is elfogadhatónak ítélt volna, mégpedig azt, ha a terhesség az anya számára komoly személyes, családi vagy társadalmi konfliktust jelent. Az MH kiemeli: a katolikus egyház lépett fel a leghatározottabban az abortusztörvény liberalizálása ellen, "gyilkosságra való engedélynek" nevezve a törvénymódosítást: e témának szentelte a vasárnapi szentbeszédet, a szavazás előestéjén pedig a parlament előtti tüntetésre hívta híveit.

Hazai hírek

Mindszenty József hercegprímás mellszobrát és emlékhelyét avatták fel szeptember 20-án vasárnap Törökszent-miklóson, amelyet Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek áldott meg. A Mindszenty-szobrot Györfi Sándor Munkácsy- és Mednyánszky-díjas karcagi szobrászművész alkotta (Magyar Nemzet: Hírek szeptember 20., 4.o.).

A Magyar Hírlap (Vita... szeptember 23., 5.o.) beszámolója szerint a Regnum Marianum 47 éve lerombolt templomának újjáépítéséhez gyűjti a támogatókat és a pénzbeli segítséget Keglevich István nyugdíjas pap, aki elmondta: néhány napja nyolcadik alkalommal gyűltek össze a Hősök terén azok, akik a templomnak az eredeti helyszínen történő újjáépítését szorgalmazzák. Szabadtéri szentmisét tartottak, ahol a kommunizmus magyar áldozataira emlékeztek, és arra, hogy a Regnum Marianum lerombolásával együtt a pártállam az egyházzal is le akart számolni. Keglevich István szerint a rendszerváltás óta eltelt csaknem egy évtized egyik legbotrányosabb megoldatlansága, hogy a templom újjáépítésének javaslatát hivatalosan még felvetni sem szabad. Állítja: a más helyen emelt templomról az újjáépítés támogatói hallani sem akarnak. Az amerikai magyarok körében nagy lendülettel folyik a gyűjtés, és tudomása szerint jövőre elkezdődhetnek az építési munkálatok. A cikkből kiderül: Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseknek nem változott meg a néhány éve hangoztatott álláspontja ebben az ügyben. Szerinte Keglevich István jóakaratához nem férhet kétség, de a lelkész jogosulatlanul képviseli a Regnum Marianumot. A pénzgyűjtés az eredeti templom újraépítéséhez egyházi engedély nélkül folyik. A magyar katolikus egyházfő szerint nem indokolt a Hősök terén templomot építeni: a nagy kiterjedésű zuglói lakótelep közelében az új templom és mellette az ifjúság nevelését szolgáló közösségi ház jobban betölti azt a funkciót, amiért a Regnum Marianumot létrehozták. Hajnal György plébánost 1990-ben bízta meg Paskai László bíboros, hogy teremtse meg a régi Regnum Marianum jogutódját. Ismeretes, hogy a budapesti Zoborhegy téren szereztek telket, itt építettek fel először egy kis kápolnát fából, majd 1996-ra elkészült az új Regnum Marianum, Magyarország egyetlen pengetornyú temploma. Hajnal György annak idején megfigyelte, hogy a lerombolt templom köveit hová szállítják, és néhány éve az új templom mellé hozatott két kőbordaívet. Ezek emlékeztetnek most az új Regnum Marianum mellett a régire. A plébános szerint a kongregáció az új helyen teljes mértékben betölti régi szerepét.

Szeptember 19-én szombaton a Budapesti Történeti Múzeumban 12. alkalommal adták át a Magyar Örökség díjakat. Kitüntetést kapott Hites Kristóf bencés, szerzetes tanár is. A Magyar Nemzetben (Hatvan évnyi szolgálat... szeptember 19., 19.o.) Rosdy Tamás köszönti Kristóf atyát, aki a napokban gyémántmisével ünnepelte pappá szentelésének 60. évfordulóját. Első tanári állását a soproni gimnáziumban kapta, majd főapátja Komáromba helyezte. Hites Kristóf elmondta: a csehszlovákok visszatérésekor a magyar gimnáziumnak meg kellett szűnnie, a bencés tanárokat a csehszlovák kormány megfosztotta működési engedélyüktől. Ekkor azok a diákjai, akik nem voltak hajlandók szlovák gimnáziumba járni, úgynevezett bujdosó osztályt alakítottak, őket rejtve elvezette az érettségiig. Ezután útlevelet kért, amelyet azzal a feltétellel adtak meg, ha nem tér vissza külföldről. Több esztendei hányattatás után Kaliforniában telepedett le, és 1958-ban iskolát és új közösséget alapított rendtársával, Jávor Egon atyával. Hites Kristóf 1994-ben tért haza, ősi monostorában, Pannonhalmán tölti nyugdíjaséveit, de ma is tanít. Hatvanéves papi működésének tapasztalatait úgy összegzi, hogy minden a javára fordul annak, aki Istenben bízik. MK

ÉVFORDULÓK CLUNYBEN

Az üdvösség isteni terve minden embert átölel pápai levél a clunyi apáthoz

Cluny: II. János Pál pápa levelet intézett Raymond Séguy püspökhöz, clunyi apáthoz abból az alkalomból, hogy a világ minden részéről érkező bencés szerzetesek, apátok több évfordulóról is megemlékeztek a híres franciaországi apátságban: Szent Odilon, a clunyi apátság ötödik elöljárója ezer évvel ezelőtt rendelte el halottak napjának megünneplését; Perraud bíboros, clunyi apát 100 évvel ezelőtt alapította meg a Cluny Miasszonyunk konfraternitást, amelynek feladata, hogy imádkozzon a tisztítótűzben szenvedő lelkekért; az idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját a Fény és élet című folyóirat, amely szintén az elhunytak lelki üdvéért való imádkozásra buzdítja a híveket. Szent Odilon arra kérte a bencés apátság szerzeteseit, hogy Mindszentek másnapján imádkozzanak különös buzgósággal az elhunytakért. A clunyi apátságból kiindulva lassanként elterjedt a halottakért való ünnepélyes engesztelő ima szokása, amelyet a Szent Odilon a Holtak ünnepének nevezett el. Ez a gyakorlat ma is érvényben van az egyetemes egyházban emlékeztetett rá levelében a Szentatya. A holtakért imádkozva az Egyház elsősorban Krisztus Feltámadásának misztériumát szemléli. Krisztus, keresztje révén az üdvösséget és az örök életet nyerte el számunkra. Szent Odilonnal együtt mi is szüntelenül így imádkozhatunk: "A kereszt a menedékem, a kereszt az utam és az életem, a kereszt legyőzhetetlen fegyverem." Krisztus keresztáldozatára alapozzuk reménységünket írta a pápa, rámutatva: az egyház szükséges az örök üdvösséghez, mivel az egyetlen közvetítő, Krisztus Testében, egyházában van jelen számunkra. De az üdvösség isteni terve minden embert átölel, így azok, akik önhibájukon kívül nem ismerik a Megváltó és egyháza evangéliumát, de őszintén keresik Istent, s kegyelme révén arra törekednek, hogy teljesítsék akaratát, elnyerhetik az üdvösséget. VR/MK