SZEMLE
HÍREK VÉLEMÉNYEK AZ EGYHÁZRÓL A MAGYAR SAJTÓBAN

(A szemlében közölt vélemények nem mindegyike tükrözi a szerkesztőség álláspontját)

Hazai hírek

A Napi Magyarország (szeptember 7., 3.o.) fényképes tudósítást közöl arról, hogy a rákospalotai Jézus Szíve-templom szeptember 6-án vasárnap ünnepelte felszentelésének 60. évfordulóját. A jubileum alkalmából Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek tartott szentmisét. Latorcai János, a polgári pártok közös főpolgármester-jelöltje is az áldozók között volt.

A Magyar Hírlap (Új egyházi megállapodások... szeptember 8., 5.o.) összeállítása szerint a több milliárd forint értékű ingatlanvagyon tulajdonrendezése a legsúlyosabb, de nem az egyetlen tétel lesz azokban az egyezményekben, amelyeket a Szentszékkel létrehozott megállapodás mintájára a többi nagy egyház köt majd az állammal. Bölcskei Gusztáv, a református zsinat lelkészi elnöke a hátrányos megkülönböztetések felszámolását, Harmati Béla evangélikus püspök-elnök pedig az anyagi támogatás kiszámíthatóságát tartja fő szempontnak. Almási Mihály, a baptista egyház elnöke reméli, hogy rövidesen megtörténik az egyeztetés az egyházi kapcsolatokért felelős kultusztárca képviselőivel, és ezután válik világossá, hogy épületeikért milyen formában kérik majd a kárpótlást. Összesen kb. félmilliárd forint értékű ingatlanvagyonról szól majd a döntés.

Veszprém megye napilapja, a Napló (Viszonylagos... augusztus 31., 1.,6.o.) interjút készített Semjén Zsolttal, az egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkárral, aki elmondta: az, hogy a keresztények kisebbségben lennének Magyarországon, viszonylagos. "Mert ha valóban kisebbségben is lennénk, akkor is olyan erőt képviselünk a világban, Európában, Magyarországon, amelynél nincs nagyobb szellemi értelemben." Semjén szociológusként állítja, hogy a hittanosok száma nem csökkent. Több mint negyvenezer hittanos csoport létezik hazánkban az állami iskolákban, több mint félmillió gyermek jár ezekbe, s emellett az egyházi iskolák száma is folyamatosan emelkedik, a legnagyobb túljelentkezés évek óta ezekben van. Az egyházi ügyek kormányzati felelőse azzal az elképzeléssel kapcsolatban, hogy a jövőben hazánkban csak a legalább száz éve működő vallási csoportok tekinthetők majd egyháznak, s csak ők kaphatnak állami támogatást, leszögezte: "Mi senkinek a vallásszabadságát nem akarjuk korlátozni, de az azzal való visszaélést igen. Európában mindenütt figyelembe veszik egy vallási közösség bejegyzésénél, hogy milyen történelmi munkát végzett, mennyiben járult hozzá a nemzet gazdagodásához, milyen kulturális értékeket hozott létre, s mekkora a társadalmi támogatottsága. Magyarországon szélsőséges és anarchikus állapotok uralkodnak. Ha száz ember összeáll, minden érdemi kontroll nélkül egy olyan egyházat alapíthat, mint mondjuk a katolikus egyház. Én tarthatatlannak tartom, hogy az esztergomi érsekség és a református zsinat lelkészi elnöke ugyanolyan közjogi stílusban van jelenleg, mint mondjuk a Boszorkány egyház főboszorkánya... Az egyház szó nem lehet tetszés szerint használható címke, hanem csakis történelmi szolgálat és társadalmi támogatottság által kiérdemelhető rang. Nem kell minden százfős csoportnak egyházzá lenni, vallási közösségként vagy társadalmi egyesületként (az alkotmányos jog határain belül) szabadon működhet."

A Magyar Nemzet (Félszáz felekezet... szeptember 7., 2.,5.o.) értesülései szerint az APEH már postázza a társadalmi szervezeteknek az értesítést: milyen összegre számíthatnak az szja számukra felajánlott egy százalékából. Mint ismeretes, idén az adófizetők már az egyházak számára is felajánlhatták adójuk egy százalékát. Erre a támogatási formára a hivatalosan bejegyzett 87 felekezet közül 56 tartott igényt. A Pénzügyminisztérium (PM) becslése szerint az egyházakat megillető tétel valamennyi adózó felajánlása esetén mintegy 5,5 milliárd forintot tenne ki. A tényleges összegről a közeljövőben értesülhet a közvélemény, ugyanis a törvény szerint az APEH-nek szeptember 15-éig nyilvánosságra kell hoznia a kedvezményezett felekezeteket megnevező adózók számát, illetve a felajánlott összeget. A lap emlékeztet rá: Semjén Zsolt egyházi ügyekben illetékes helyettes államtitkár a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a kormány a jövőben az olasz mintát alapul véve át kívánja alakítani az egyszázalékos rendszert, hogy az adót nem fizetők is támogathassák egyházukat, s hogy valamennyi "szavazat" ugyanannyit érjen. Semjén szerint ugyanis a jelenlegi rendszer az egyházaknak nem a tényleges támogatottságát, csupán a pénzes rétegek által való kedveltségét jelzi, hiszen a történelmi egyházak bázisát jelentő nyugdíjasok, pályakezdő értelmiségiek, nagycsaládosok, földművesek nem, vagy csak alig fizetnek adót.

A Napi Magyarország (Becsengetés... szeptember 8., 16.o.) tudósít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának évnyitó ünnepségéről, amelyen részt vett Latorcai János, a Polgári Koalíció közös főpolgármester-jelöltje is. A tanévnyitón Maróth Miklós dékán átvette az adományozó képviselőjétől, Gerencsér Annától a megszűnt buffalói Calasantius Magyar Gimnázium könyvtárának világritkaságokban, klasszika-filológiai és művészettörténeti szakkönyvekben bővelkedő több millió forint értékű anyagát. Az ünnepségen talált gazdára először a kar alapította Grosics Gyula-díj. Az elismerést és az azzal járó díszkötéses diplomát, korondi padlóvázát és más tárgyjutalmakat először Mécs László alpinista kapta, aki a világon elsőként mászta meg a Himalája 6612 méteres Kachakund csúcsát az észak-keleti falon. A díjat az aranycsapat legendás hírű kapusa nyújtotta át Mécs Lászlónak. Az elismerést azért hozta létre a kar, mert egyes hallgatói nem csupán tanulmányaik elsajátításában jeleskedtek, de világszínvonalú sportteljesítményeket is elértek.

A Napi Magyarország (Közös... szeptember 7., 16.o.) hírül adja, hogy az idén első alkalommal várja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös évnyitó istentiszteletre minden karának hallgatóit és a szülőket, az egyetem valamennyi dolgozóját és oktatóját. Az évnyitó Veni Sancté-t Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, a PPKE nagykancellárja mutatja be szeptember 20-án délelőtt 11 órai kezdettel a Szent István-bazilikában. Az istentiszteletre az egyetem vezetősége meghívja más egyetemek és főiskolák katolikus hallgatóit és oktatóit is, akik a Szentlélek segítségét kérik a tanév megkezdéséhez, és minden hívőt, akinek szívügye a katolikus felsőoktatás.

A Magyar Nemzet (Belehajtott... szeptember 4., 15.o.) tudósít arról, hogy a Legfelsőbb Bíróság egy olyan ügy végére tett pontot, amely annak idején nagy felháborodást keltett: mint ismeretes, 1994. június 5-én Debrecenben Bácskai Lauró Gábor Mercedes gépkocsijával barátja társaságában egy leánykollégiumhoz igyekezett. Útközben azonban kénytelen volt megállni, mert egy előre bejelentett úrnapi körmenet résztvevőibe ütközött. Várt egy darabig, majd kocsijával erőszakkal az emberek közé hajtott, és nyomdafestéket nem tűrő szitkokat kiabált, trágárságaival túlharsogta az áhítatos éneket is. Amikor pedig jobb belátásra igyekeztek bírni, pisztolyt rántott elő és azzal fenyegetőzött. Bácskai Lauró Gábort a Debreceni Városi Bíróság 1996. december 11-én a vallásszabadság megsértése miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, aminek végrehajtását kétévi próbaidőre felfüggesztette. Az ítéletet a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1997. december 9-én helybenhagyta. Most az ügy a védő felülvizsgálati indítványa alapján került a Legfelsőbb Bíróság elé, amelyik az ítéletet szintén helybenhagyta.

A Magyar Hírlap (Késsel támadt tanítványaira... szeptember 4., 5.o.) megemlíti, hogy Rapcsák Annamária 31 éves tanítónő, aki megkéselt nyolc diákot és három pedagógust, mélyen vallásos református. Egyik településről azért kellett távoznia, mert az egyház tanait nemegyszer erőltette tanítványaira, sőt iskolakezdéskor imádkoztatta a gyerekeket. Bár vallásos meggyőződésből rendszeresen győzködte a tantestületet, azt sohasem agresszíven tette. Volt kollégái szerint a tanítónő és édesapja, Rapcsák András fideszes országgyűlési képviselő, hódmezővásárhelyi polgármester közötti konfliktus is közrejátszott abban, hogy Annamária a hitbe menekült.

Változatlanul több napilap is foglalkozik a Hit Gyülekezetének belső problémáival. A Népszabadság (Szakad... szeptember 4., 4.o.) és a Magyar Nemzet (Kilépnek... szeptember 9., 4.o.) közli: a gyülekezet számos meghatározó egyénisége hagyta el a szervezetet az elmúlt hetekben, hónapokban. Görbicz Tamás lemondott ügyvezető elnök többek között azzal indokolja távozását, hogy Németh Sándor vezető lelkésznek korlátlan a hatalma a gyülekezetben. Azt is közölte: Budapesti Autonóm Gyülekezet néven bírósági bejegyzés előtt áll az az új egyház, amelyet a 40 ezer tagot számláló HGY-ből kilépett egykori vezetőik és követőik alapítanak. Görbicz Tamásékat mintegy 1200-an követik.

Külföldi hírek

A Népszabadság (Távirati... szeptember 9., 2.o.) és a Napi Magyarország (Keretes 9.o.) röviden beszámol arról, hogy több ezer hívő előtt mutatott be szentmisét Doroszlón Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, aki a kis-boldogasszonyi-búcsúra érkezett a vajdasági városba. Paskai bíboros útja közel fél évszázados csöndet tört meg: ilyen magas rangú magyar katolikus egyházi vezető évtizedek óta először járt a Vajdaságban.

A Népszabadság (Keretes szeptember 8., 3.o.) információi szerint Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Martonyi János külügyminiszter és felesége kíséretében szeptember második felében Rómába érkezik. A miniszterelnöki és külügyminiszteri házaspárt a hírek szerint fogadja II. János Pál pápa is.

A Magyar Hírlap (A pápa... szeptember 5., 18.o.) röviden beszámol arról az általunk már közölt hírről, hogy II. János Pál pápa Castelgandolfóban fogadta a Wadowice városbeli gimnáziumban 1938-ban vele érettségiző, egykori diáktársait, akik közül már csak kilencen élnek. A lap kiemeli: a meghívottak között ott volt Halina Kristowska Kroliewicz színésznő, aki együtt lépett fel Karol Wojtylával az iskola színházi együttesének előadásain. Az osztálytársak emlékeztették a pápát arra, hogy annak idején sokat emlegették, milyen szimpátiával viseltetik színházi partnere iránt.

A Magyar Nemzetben (Teréz anya... szeptember 5., 4.o.) Martin József emlékezik az egy éve elhunyt Teréz anyára, a Szeretet Misszionáriusa Szerzetesrend alapítójára. A cikkíró tényként állapítja meg, hogy Teréz anya "ismerte az önzetlenség erejét, tudott adni, minden számítás, viszonzás nélkül. Azokon segített egy életen át, akik a legszerencsétlenebbek, mindig úton volt a szeretet hídján a másik ember felé, aki lehetett leprás, AIDS-es, szerencsétlen szegény, elhagyott haldokló... Ez a töpörödött kis asszony fölébe nőtt anyagias és önző világunknak. Egy évvel halála után a szeretet örök hídjáról, meglehet, szánakozva néz le ránk." MK