KÜLFÖLDI HÍREK
A Szentatya kubai útjának eddigi eseményei

Havanna: Amint erről már beszámoltunk, II. János Pál pápa szerdán, január 28-án délután négy órakor megérkezett Havannába, a José Marti repülőtérre, ahol a püspöki kar, a helyi hatóságok és a diplomáciai kar jeles személyiségei mellett Fidel Castro elnök fogadta. Az elnök beszédében Kubát és a forradalom mártírjait az ősegyházhoz és az első keresztény vértanúkhoz hasonlította Ahogyan az antik Róma üldözte a keresztényeket, úgy üldözte Amerika a forradalmárokat. A Vatikáni Rádió tudósítója szerint az elnök ezután a meglepő párhuzam után egykori forradalmi lendülettel e szavakat is mondta: "Inkább a halált választjuk, de nem mondunk le a forradalomról." Ezután a pápa szólt az egybegyűltekhez.

Üdvözlő beszédét ezekkel a szavakkal kezdte: "Hálát adok Istennek, a történelem Urának, aki megengedte, hogy eljöjjek erre a földre, amelyet Kolumbusz Kristóf a legszebb földnek nevezett, amit emberi szem valaha is látott." Apostoli útjának célkitűzését a következőkben jelölte meg: "A szeretet, az igazság és a remény szónokaként szeretnélek megerősíteni titeket a hitben, ösztönözni a reménységben és bátorítani a szeretetben. Szolgálatomat végezve mindig Jézus Krisztus igazságát hirdetem, amely egyben az egyes emberre vonatkozó igazság is, az ember rendeltetése és sérthetetlen méltósága nagyságának igazsága... Azért jöttem, hogy osztozzak veletek abban az őszinte meggyőződésben, hogy az evangélium üzenete szeretetre, odaadásra, áldozathozatalra és megbocsátásra ösztökél. Ha tehát egy nép az evangélium útját járja, akkor reménykedhet a szebb jövőben." A Szentatya beszédében megismételte azt, amit pápasága kezdetén mondott: "Ne féljetek attól, hogy megnyissátok szíveteket Krisztusnak, engedjétek, hogy belépjen életetekbe, a családok és a társadalom életébe, hogy ezáltal mindenki megújuljon". Megemlékezett a pápa a kubai egyház nehézségeiről, és bátor helytállásáról, a papokról akik kevesen vannak és nehéz körülmények között végzik szolgálatukat.

Útjának második napján a pápa a Havannától 250 km-re fekvő Santa Clara városába utazott. A pápai szentmisére a város Testnevelési Főiskolájának sportpályáján került sor.

Homíliájában a pápa a család intézményéről, mint örök értékről beszélt. Kubában a történelem során a családi szolidaritást az élet tisztelete övezte, és a család az öröm, az ünnep, a bizalom a biztonság és a kiengesztelődés helye volt, Ezt zúzta szét a forradalom és a kommunista diktatúra akkor, amikor olyan tanulási és munkaalkalmakat teremtett, amelynek során a családok szétbomlottak, a gyermeknevelés kikerült a szülők jogainak és kötelességeinek köréből, és állami, paternalista felügyelet és ellenőrzés alá került. "A családok, mint a társadalom alapsejtjei Kubában válságba kerültek és így veszélyeztetik a társadalom egészét. Elítélte a pápa azokat a gazdasági és kulturális rendszereket, "amelyek a szabadság és a haladás hamis értelmezésével előmozdítják, sőt egyenesen védelmezik a születésellenes gondolkodást, lehetővé teszik az abortuszt, és ezáltal megsértik az emberi személy méltóságát. Latin- és Közép-Amerika térségéből Kuba az egyetlen, amely törvényessé tette az abortuszt. Sokan helytelenül úgy értelmezik az anyaságot, mintha az a nő szabadságát korlátozná" mondta a pápa. Beszédének további részében kitért még a szétválasztott családok problémájára, sürgetve a családegyesítést.

A homília második részében II. János Pál pápa megoldást és választ próbált keresni és nyújtani a kubai társadalomnak. Ezt Jézus Krisztusban, az ő tanításában és példájában találhatjuk meg. "Semmiféle ideológia nem helyettesítheti az ő végtelen bölcsességét és hatalmát." mondotta, sürgetve azt is, hogy az iskolák is megnyíljanak Jézus Krisztus evangéliuma számára. "Ne várjátok, hogy mindent megadnak nektek mondotta. Ti magatok folytassátok a nevelői küldetésteket, és teremtsetek hozzá megfelelő teret és eszközöket a társadalomban. A gyermek nevelésében az elsődleges jog a szülői. A hatóságoknak nincs joga arra, hogy a nevelést kivegye a szülők, a családok köréből." VR/MK

A PÁPA NYILATKOZATA KUBAI ÚTJÁRÓL

II. János Pál pápa közvetlenül indulása előtt adott nyilatkozatát közöljük az alábbiakban:

- Szentatya, ahogyan Ön fogalmazta történelmi jelentőségű a látogatás. Mit szeretne hallani Fidel Castrótól?
- Mindig és mindenről az igazságot szeretném hallani tőle. A saját igazságát, mint férfiét, elnökét, főparancsnokét. Az igazságot országáról, az állam és egyház viszonyáról, mindenről. ami fontos számunkra. A kubai elnöknek pontosan tudnia kell, hogy kit hívott meg. S hogy megtette, azt mutatja, átgondolta előre, hogy a meghívott mit mondhat majd. Valamiről nem feledkezhet meg a gondviselésről, mely meghatározza a világ sorsát. Rá kell bíznunk magunkat a gondviselésre a világ ugyanis nem pusztán ránk támaszkodik, nem pusztán mi irányítjuk, hanem az isteni Gondviselés kezében van az emberiség sorsa. A történelem nem pusztán emberek és államok története, hanem a megváltásé.
- Fidel Castro nyilvánosan kijelentette, mennyire tiszteli Önt. A találkozó Kubában nem az angyal és az ördög találkozója lesz, hanem az angyalé és a szegényé. Egyetért Ön ezzel? Milyen véleményt alakított ki Castróról?
- Nem angyalok vagyunk, hanem két ember... Kubában két ember találkozik az egyik Fidel Castro, Kuba elnöke, a másik II. János Pál pápa, Róma püspöke. Ez a két ember a látogatás keretében találkozik egymással. Ez a látogatás történelmi jelentőségű, mert mostanáig nem volt lehetőség Kuba meglátogatására.
- Szentatya, mit készül mondani a kubai embereknek az emberi jogokról?
- Önök előtt ismeretes, hogy mit mondhatok az emberi jogokról. Elmondtam már számos országban, kezdve 1979-ben Lengyelországban. Egy bizonyos: az emberi jogok alapvető jogok és minden civilizáció és társadalmi közösség fundamentumát kell, hogy képezzék. Mindig is kiálltam az emberi jogokért ez az örökségem Lengyelországból a szembenállás eredménye a szovjet kommunista rendszerrel szemben.
- Milyen érzésekkel néz a közelgő találkozó elé a kubai emberekkel?
- Elsősorban a remény érzésével. Aztán hálával, hogy a kegyelem által lehetővé vált a látogatás és végül szeretettel mindazok iránt, akik számára öröm a látogatásom.
- Che Guevara a kubai történelem egyik fontos alakja. Mit gondol róla, aki szintén a szegényekért harcolt?
- Isten trónjánál kapott helyet, az Úr joga ítélkezni érdemeimről. Meg vagyok győződve arról, hogy a szegényeket akarta szolgálni.
- Vatikáni látogatása alkalmából arra kérte Fidel Castrót, engedélyezze a karácsony ünneplését, kéri arra is, hogy mutasson jóakaratot a kubai ellenzékkel szemben?
- Feltétlenül. Ez is az emberi jogok közé tartozik. A valszabadsághoz alapvetően hozzátartozik a karácsony megünneplése, hiszen az egy olyan ünnep, mely minden ember szívét megérinti.
- Milyen üzenettel fordul Amerika felé az embargó kérdésében?
- Azt kérem, hogy szüntessék be. Az az érzésem, az USA számára is nagyon fontos a kubai látogatás. Talán mindkét ország előtt a jobb jövő ígérete áll.
- Mindannyian aggódva figyeljük egészségi állapotát, nem lesz-e nagyon megerőltető ez a nehéz utazás?
- Már elmúltam 79 éves, de a Gondviselés vigyáz rám. Ha pedig valami újat akarok megtudni az állapotomról csak fel kell lapoznom a sajtót.
- Fidel Castrót elnöknek és főparancsnoknak nevezte. Hogy ítéli meg az elmúlt 40 év történelmét Kubában?
- Nem vagyok naprakész Kuba történelméből. Tanulok, folyamatosan tanulok. Örömmel tölt el, hogy a javulás folyamatát látom például az iskolai oktatásban, az egészségügyben. Az emberi jogok területén lassúbb a fejlődés itt még meg kell teremtenünk a fejlődés lehetőségét. Két szembenálló ideológia között élünk: a marxista-kommunista és a liberális-individualista között. Valamelyiknek mindig meg kell találni az igazságos megoldást. - Mit vár a látogatástól?
- Majd meglátjuk...
- Fidel Castro folyamatosan beszél a forradalmi átalakulásról, megújulásról. Hogy kapcsolható össze a keresztény megújulás a castróival?
- Természetesen a világ megújulásából, átalakulásából kell kiindulni ez lehet keresztény megújulás, és lehet Castro forradalmi átalakítása. Csak egy nem lehet, a lenini értelemben vett forradalom. A szó két jelentésével állunk szemben: a keresztény "forradalom" a szeretetben való megújulást jelenti, a lenini pedig a gyűlölet, a bosszúállás és a győzniakarás forradalma. VIS/MK

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK
Néhány adat Kubáról

Kuba 111.000 négyzetkilométer kiterjedésével az Antillák legnagyobb szigete. A lakosság 70%-a fehér, 12%-a fekete, 17%-a mulatt és mesztic, 0,5% pedig ázsiai. Bár ez az angolszász Észak-Amerikából importált csoportosítás nem pontosan dolgozza fel a kubai valóságot. 1959 óta Kuba szocialista köztársaság. Az államelnök és a kommunista párt központi bizottságának elnöke Fidel Castro, 1959 óta.

A kubaiak 42%-a katolikus, 56%-a számít felekezetnélkülinek. A katolikusok száma ennél a valóságban több lehet, mert eddig nagyon sokan féltek attól, hogy nyíltan megvallják hitüket. A protestánsok számát kereken 300.000-re becsülik.

A kubai egyház tíz egyházmegyére tagolódik. A 288 pap fele külföldi. Az országban 470 szerzetesnővér és 25 szerzetes él. Körülbelül 650 templom van és 200 szerzetesi intézmény működik.

Santa Clara és Santiago de Cuba meglátogatásával a pápa felkeresi a kubai szocializmus legfontosabb állomásait. Santa Clarat a sziget közepén 1958-ban foglalta el Che Guevara, ami eldöntötte a forradalom sikerét. Néhány hónappal ezelőtt itt helyezték el egy mauzóleumban a Bolíviából átszállított forradalmi hős ereklyéit.Santiago de Cuba hivatalosan a "hős város" nevet viseli. Itt kezdte több mint 40 évvel ezelőtt Castro harcát a diktatúra ellen és itt kiáltotta ki győzelmét 1959-ben. KAP/MK

HÍREK A HATÁRON TÚLI MAGYAR EGYHÁZAK ÉLETÉBŐL
Imanyolcad Szabadkán

Szabadkán már több mint két évtizedes múltja van a keresztények egységéért végzett imanyolcadnak. A város területén működő történelmi egyházak aktívan bekapcsolódnak ebbe az imaszándékba. A Szentlélek évében az imanyolcad fő gondolata: A Szentlélek segítségül hívása gyöngeségeink idejében. Az imanyolcadot minden évben január 18-án délután kezdik és minden nap másik templomban tartják. Ebben az évben a református templomban kezdődött ez az imahét. A további beosztás a következő: 19-én Jézus a Munkás; 20-án a Feltámadás templomban; 21-én Szent Rókus; 22-én Kisboldogasszony; 23-án Szent Kereszt; 24-én a ferenceseknél; 25-én a Szent Teréz székesegyházban. Ezeken az imaórákon általában sokan vesznek részt. Ez egyben alkalom arra is, hogy a különböző keresztény egyházak jobban megismerjék egymást és törekedjenek Krisztusban az egységre. A Szabadkai Egyházmegye védőszentjének, Szent Pálnak ünnepén püspöki szentmisével fejeződik be az imanyolcad. Ezen a szentmisén a történelmi egyházak is képviseltetik magukat. MK