Budapest-Vatikán: Dr. Szemes József balatonkeresztúri plébánost 1997. október 6-án plébániáján brutális rablótámadás érte. Sérüléseibe október 14-én belehalt.
Október 22-én, ma délelőtt 10 órakor a balatonkeresztúri plébániatemplomban mondott gyászmise keretében búcsúzik tőle egyházközsége és az egyházmegye papsága. Délután 2 órakor a veszprémi Szent Margit templomban bemutatott gyászmise után a templom kriptájában helyezik örök nyugalomra. Mindkét szertartást Balás Béla kaposvári megyéspüspök végzi.
II. János Pál pápa a következő részvéttáviratot küldte Balás Béla püspöknek: "A Szentatya fájdalommal értesült főtisztelendő Dr. Szemes József pápai káplán, somogyvári c. apát, balatonkeresztúri plébános erőszakos haláláról. Az elhunyt a veszprémi, majd a kaposvári egyházmegye hű és derék papja volt hosszú és munkás élete során. Amikor II. János Pál pápa kondoleál Önnek, kedves Püspök Úr, mindkét egyházmegye papságának és a balatonkeresztúri híveknek, az elhunyt lelki üdvéért és lelkének örök nyugodalmáért imádkozik az Úrhoz, kérve őt, adja meg a keresztény remény erősségét Mindnyájuknak és a feltámadás hitében szívből küldi apostoli áldását." MK
A keresztény egyházak nemzeti felelőssége
Budapest: A fenti címmel tartott konferenciát október 18-án szombaton a Magyarok Világszövetségének Fővárosi Szervezete a Szent Margit Gimnáziumban. Az MVSZ nevében Pozsgay Imre köszöntötte a megjelenteket, hangsúlyozva: a nemzet számít az egyházakra. Pozsgay szerint ma az anyaország földjén is diaszpórába kényszerítették a magyarságot, és ilyen körülmények között az egyházak feladata felmutatni a valódi, időtálló értékeket, hogy a nemzet ismét rátalálhasson önazonosságára. Az egyházaknak tudatosítaniuk kell az emberekben, hogy magyarnak lenni érték. A személyiség pedig csak a közösségen keresztül érvényesülhet, ami megköveteli a közélet iránti felelősséget.
Kereszténység és magyarság szétválaszthatatlan
Tempfli József nagyváradi püspök előadásában Madách Imre Mózes című drámájának egyik sorára utalva kifejtette: csak a hit és az egymáshoz való hűség mentheti meg a nemzetet. Az erdélyi püspök leszögezte: a kereszténység és a magyarság összefonódott a történelem során, a kettő szétválasztása most sem lehetséges. A hit és a nemzet összefonódása a csonka ország határain felül emelkedő egységet eredményezhet. Tempfli József szerint útelágazás előtt állnak a népek, és a kereszténység is. A gyorsuló világban nincs idő tétovázásra, haladéktalanul hozzá kell kezdeni a súlyos szociális, gazdasági és társadalmi problémák megoldásához. Ma az emberiség jelentős része lelki kielégületlenségben él. A hit, a vallás virágzása nélkül elernyednek a képességek, elsorvad a család, társadalom, nemzet iránti felelősség. Ez jellemző korunkra. A Kinyilatkoztatás a sötétben tapogatózó, új korforduló előtt álló ember számára is tájékozódásul, iránytűként szolgálhat. Tempfli püspök az evangélium példáját említve kiemelte: amikor Jézus segített a szenvedőkön, mindig hitet kért. A csoda, az isteni segítség feltétele a hit. Ha ez megvan, a segítség nem marad el. Őseink, Szent István, Szent László, de még az olyan kemény katonaember, mint Hunyadi János is, mindig Istenhez fordultak a válságos helyzetekben. Az ő példájuk is erőt adhat: kerüljünk bármilyen nehéz helyzetbe, higgyünk Istenben. Ez azonban nem ment fel bennünket a felelősségünk alól, nekünk magunknak is mindent meg kell tennünk ahhoz, hogy a bajból kilábaljunk. Ez a kettősség, az Istenbe vetett feltétlen hit és az egyéni felelősség nemzetre, személyre egyaránt érvényes. Ugyanígy elengedhetetlen, hogy tudjunk áldozatot hozni a hazáért, ahogyan őseink is tudtak, ha erre szükség volt. Ne csak szavakban valljuk magunkat kereszténynek és magyarnak, hanem ez a mindennapi cselekedeteinkben is mutatkozzék meg - mondotta Tempfli József.
Közéletiség az ökumenizmus szellemében
Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök vallomásszerű előadásában a keresztyén egyházak közösségi és közéleti felelősségéről beszélt. Emlékeztetett rá, hogy a kommunista rendszerben az egyházakat a társadalom perifériájára szorították, a prédikáláson kívül más lehetőségük nem volt az emberek megszólítására. Sajnos azonban ma is gyakran bírálják az egyház közéleti kérdésekben megszólaló vezetőit, így személy szerint őt is, hogy beleszólnak a politikába. Tőkés püspök visszautasítva a bírálatokat, leszögezte: végleg szakítani kell azzal a felfogással, amely isteni jellegű legitimitást ad minden hatalomnak. Az egyház nem fogadhatja el kritikátlanul a hatalom helytelen vagy bűnös döntéseit, mert ezzel nem csupán önmagát, hanem Istent is kompromittálja. Isten akaratának közvetítését megalkuvás nélkül vállalnia kell az egyháznak, prófétai szerepvállalásra van szükség. A közéleti visszásságokra rá kell mutatni, ennek a protestantizmusban nagy hagyományai vannak. Az erdélyi református püspök rámutatott: a romániai magyar egyházak Trianon után elkötelezték magukat a közösség szolgálatában. Külön kiemelte Márton Áron gyulafehérvári püspök helytállását, ami ma is példa. A vétkes hatalommal való szembeszegülés Erdélyben mindig az ökumenizmus szellemében történt, 1988-ban például az erdélyi történelmi egyházak közösen szólaltak fel a falurombolás ellen. Tőkés László határozottan kijelentette: ahogy a múltban, úgy ma is természetes, hogy felszólalnak minden közérdekű dologban, így kiállnak a szegények mellett, védelmezik a magyar oktatást, nyelvet, sürgetik az egyházi ingatlanok helyzetének, vagy a Bolyai Egyetem ügyének megoldását. S mindezt az ökumenizmus szellemében, a legnagyobb egyetértésben a többi történelmi egyházzal.
Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspök előadásában az életpárti Istenről és az életpárti emberről fejtette ki gondolatait. Szerinte a magyar társadalomban nemcsak az erkölcsöt, de az erkölcsképző szerveket is manipulálták. Ezért rendkívül fontos, hogy az abszolút életpárti Isten mellett hitet tegyenek a társadalom felelősen gondolkozó, abszolút életpárti emberei. Súlyos gondjainkat csak mi oldhatjuk meg, helyettünk nem fog az Úristen dönteni, s ha az életpárti ember nem száll szembe a halálpárti hatalommal, akkor elpusztulunk - fogalmazott a szónok, figyelmeztetve: a szellem embereinek fel kell riadniuk bénultságukból. A magyar társadalom ma már kívülről irányított. Ha az emberek nem élik át sokkhatásként, hogy a magyarság vészesen fogy, akkor csak a halál vár ránk. Megfogalmazása szerint élethalálharcról van szó, ilyen nagy veszedelemben még soha nem voltunk, Muhi, Mohács, Arad és Trianon együtt támad, de ilyen lehetőségeink sem voltak még soha. A romlás megállításához szükség van a népi-nemzeti pártok összefogására, nekik az életpártiság mellett kell kiállniuk. A súlyos helyzetben csak a radikalizmus segíthet - jelentette ki a szónok, hangsúlyozva egyúttal: a radikalizmusnak semmi köze a szélsőségekhez.
A katolikus iskolák értékközpontú nevelésre törekednek
Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke arról beszélt, milyen szerepet kell vállalniuk a keresztény egyházaknak a jövő oktatási rendszerében. Katolikus dokumentumokból (Igazságosabb és testvériesebbb világot, II. Vatikáni zsinat dokumentumai) idézve rámutatott: az egyház az oktatásban arra törekszik, hogy az evangélium üzenetének szellemében tudatosítsa a gyerekekben a Krisztussal való élő kapcsolatot. A katolikus iskola célja az értékközpontú nevelés: helyes értékszemléletre tanítani a diákokat, hogy tudjanak különbséget tenni jó és rossz között. Gyulay Endre külön szólt a határon túli egyházak szerepéről a jövő megőrzése érdekében. Náluk még fokozottabb jelentősége van a nevelésnek, hiszen az iskola őrzi meg az anyanyelvet, a hagyományos kultúrtermékeket, amelyek a nemzet jövőjét biztosítják. A MKPK alelnöke a templomot és az iskolát a keresztény nevelés két alappillérének nevezte, hiszen mindkettő az értéktudatot őrzi meg, amely a jövő felé mutat.
Az egyház megtartó erő volt az üldöztetés éveiben
Gulácsy Lajos, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke a határon kívüli papság szerepét mutatta be a magyarság érdekvédelmi harcában. Kifejtette: ilyen problémák csak Trianon óta léteznek. A püspök részletesen szólt az 1945 utáni üldöztetésről, amikor 38 ezer kárpátaljai magyar tűnt el Oroszországban. Az egyház megfojtására tett kísérletek minden addiginál erősebbekké váltak. Ebben az erősen szorongatott helyzetben azonban nem az ateista hatalom vágyai szerint alakultak a dolgok: az emberek nem fordultak el Istentől, a templomok zsúfolásig megteltek ezekben a különösen nehéz években. A papság valóban népet megtartó erő volt, evangelizált, vállalva a veszélyeket is. A lágerekbe sok kárpátaljai papot elhurcoltak, mindössze huszonnégyen maradtak, mégis a templom maradt az erő- és reményforrás. Gulácsy Lajos maga is három évet töltött lágerben, Kazahsztánban. Mint mondta, először ellenszenvvel fogadták őt is és paptestvéreit is. Sok magyar már csak káromkodni tudott magyarul, és elfordultak Istentől. Ám az Úr megmutatta magát, és csodát tett: a káromkodó emberek többsége imádkozó ember lett, s szabadulásuk után sem a bosszúállás, hanem a megbocsátás szelleme vezérelte őket. A püspök ezt az időszakot tartja a kárpátaljai egyház fénykorának, amikor a lágerben a protestáns, római, illetve a görög katolikus egyház képviselői missziós munkát végeztek. Gulácsy Lajos arról is szólt, hogy 1989 után érezhetően javult a helyzetük, most már a fiatalokkal is foglalkozhatnak. Ezer fiatal részesült az elmúlt nyolc évben hitoktatásban. A születések száma azonban sajnos náluk is csökken. A három egyház ma is együtt végzi az evangelizációt. A változások óta hat református iskolát szenteltek fel, van három gimnáziumuk és két cigánytemplomuk is. A romák száma 35 ezer, ezért különösen körükben fontos a missziós munka. Iskolát létesítettek a fogyatékosok, szeretetházat a magányosok, beteg öregek részére. Így elmondható, hogy a kárpátaljai egyházak a gondok ellenére is működnek, s biztatóan tekintenek a jövőbe fejezte be előadását Gulácsy Lajos kárpátaljai református püspök. MK
Előzetes a Duna Televízió műsoraiból
Az októberi Élő forrás portré rovatában ezúttal
egy családanyát mutatnak be, Vukovári Györgynéhez látogatnak el.
- Az ócsai református templom, melyet annak idején
a premontrei szerzetesek építettek, felújítva csodálatos
pompájában tanúskodik
ma is egyháztörténelmünk különböző korszakairól, az élő hitről.
- Szombathelyen a Karitász gondozásában működik az alkohol
- és drogbetegek számára a RÉV Ambulancia, amely nem
csupán nevében, hanem gyakorlatában is lehetőséget
kínál a betegek számára a révbe érkezéshez. A műsor
ideje: október
24., péntek 12.40, ismétlés október 26., vasárnap reggel 7.02-kor.
Luther Márton történelmi tettére, a 95 tétel kiszögezésére emlékezve, a protestáns egyházak október 31-ét a reformáció ünnepeként jegyzik naptárukban. Ebben az összeállításban a reformáció tanítását fogalmazza meg Balla Péter teológiai tanár; a kor kiemelkedő festőjét, Lucas Cranachot mutatja be Harmati Béla művészettörténész; a reformáció magyarországi vonatkozásairól szól a páratlan értékű Ráday Graduált bemutatva Ferenczi Ilona zenetörténész és végül példaképét, Petrőczi Kata Szidóniát idézi fel Petrőczi Éva. Az adás ideje: október 30., csütörtök 15.55, ismétlés november 2., vasárnap reggel 7.07-kor. MK
